Most egy vegyes megítélésű növényfaj következik: a fehér akác /Robinia pseudoacacia/
Nyilván sokan tudják, hogy az akác bár meghonosodott nálunk, de nem őshonos faj. A magyar fólklór szereti ugyan /Akácos út, stb/, de észak-amerikai származású. A XVII-XVIII. Században hozták be Magyarországra, az alföldi futóhomok megkötésére, amire kiválóan alkalmas.
Azt írtam, vegyes megítélésű. Sok a pozitívum és negatívum is vele kapcsolatban.
Kezdve a jóval:
- megköti a laza talajt
- virágja elsőrangú mézet ad
- virágja ehető és gyógyhatású
- egyéb részei is gyógyhatással bírnak /adagolására figyelni kell, mert mérgező anyagokat tartalmaz/
- fája jól felhasználható ipari célokra
- fája jó tűzifa
A rossz:
- mérgező anyagokat tartalmaz a virágon kívül minden részében /toxikus fehérjék/.
- ha megszúr a tüskéje, könnyen beletörhet, fájdalmat okoz és ha mélyre hatol, nehéz kiszedni
- gyomosít. Saját tapasztalatból tudom, hogy ha kivágok egy fát, a tönkjét rendszeresen meg kell tisztítani a kinövő hajtásoktól. Ha ezt nem tesszük meg 1-2 éven belül szép kis fává nő.
- tarackoló jellegű gyökérzete van, mely nagy területet képes behálózni. A fa kivágása esetén ezekből teljesen váratlan helyeken /messze az eredeti helyétől/ kihajt.
- kizsigereli a talajt, teljesen terméketlenné teszi.
- nem marad meg alatta egyéb növény, mivel gyökere olyan anyagokat termel, melyek gátolják az egyéb fajok növekedését /allelopátia/. Nem marad meg alatta semmi, csak a zamatos turbolya és a nagy csalán. Ezeken kívül minden egyéb kis növésű, elkorcsosult formában.
Következzen néhány információ a fehér akácról és felhasználásáról.
FEHÉR AKÁC /ROBINIA PSEUDOACACIA/
Pillangósvirágúak családja /Fabaceae/
Lombhullató fa, kb. 25 m magas, ritkán magasabbra is megnő, koronája nyitott, világos, szabálytalan,többnyire a csúcsa alatt a legszélesebb.
Törzse aránylag rövid, többnyre nem követhető végig a korona felső részéig, elágazik kb. egyforma erős ágakra. Törzse és koronája gyakran szimmetrikus, ferde vagy egyoldalú.
Ágai egyenesen felfelé nőnek vagy ívelten lehajlanak, esetleg meggörbültek, a kisebb ágak is gyakran kissé lehajlanak.
Kérge a fiatal fákon sima és barnás színű, de hamar repedezett lesz, idősebb korban pedig kötegesen bordás, köztük mély, kissé kanyargós barázdákkal.
A hajtás sötét barnásvörös egy tüskepárral a levélrügyek alatt, a pálhalevelekből alakult tüske kb. 5-15 mm hosszú, igen vékony és hegyes. A rügyek kicsik, védő rügypikkelyek nélkül, két oldalról a tüske védi őket.
Szórt állású levelei kb. 15-20 cm hosszúak, páratlanul szárnyaltak, a levélkék száma változó /11-19/, kb. 3 cm hosszúak, oválisak, ép szélűek, a csúcsuk kissé levágott vagy lekerekített. A levél színe élénk- vagy sötétzöld, fonákja kissé világosabb vagy szürkészöld. Tavasszal viszonylag későn levelesedik ki, őszi lombja világossárga és később hullajtja el, mint más lombos fa.
A pillangós virágok igen tömött, sokvirágú, lecsüngő, kb. 15 cm hosszú fürtökben fejlődnek. A virágok csészéje pirosas, pártája fehér, kb. 15-20 mm hosszú, kellemes illatú, értékes méhlegelő. Némely évben másodvirágzás is van.
Termése 5-10 cm hosszú hüvely, sötétbarnára érik, többnyire fürtszerűen csüng és igen sokáig marad a fán.
.
Élőhelye: Jó vízelvezetésű talajok növénye.
Virágzási ideje: május-június.
Hatóanyagai
Robinin- és akaciin glikozidok, robigenin-kámfor, illóolaj /heliotropin, linalool/, flavon-glikozidok.
Gyökere vörös festékanyagot, virága illóolajat tartalmaz.
Kérgében, magjában lektinek, robin vannak.
Elterjedési területe
Délkelet-USA. Egyébként kozmopolita fajnak tekinthető /világszerte elterjedt/. Eredetileg csak Észak-Amerika keleti részén honos, 1640 körül került Európába. Hazánkban 1710-ben ültették az első fát, teljesen meghonosodott
Felhasználható részei
Virág, gyökér, fa, mag, kéreg, illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Görcsoldó, gyomorsavat csökkentő, enyhe hashajtó, köhögéscsillapító.
Köhögés elleni keverékekben, túlzott gyomorsavtermelés, gyomorpanaszok ellen alkalmazható.
Kérgének főzete mérgező, hashajtó, sok gyomorsav, székrekedés, gyomor-, bélfekély ellen, kínafakéreg helyett lázcsillapításra használják.
A virágából készült tea és méze köhögéscsillapító, görcsoldó, gyomorsavképződést gátló, enyhe hashajtó, ízjavító hatású.
Magja pörkölve kávépótszer.
A homeopátia migrén, hasmenés és arcidegzsába ellen adja....
Egyéb érdekességek a gyógynövényekről itt: www.gyogyfuveskonyv.mozello.com
Vigyázat:
Kérgét óvatosan kell használni, mert robin és fazin nevű mérgező fehérjéket tartalmaz.
Magja, kérge lektint tartalmaz, ami szintén mérgező.
